A családom

A családom nélkül az eddigi történések nem jöhettek volna létre. A családalapításról és a lányaim megszületéséről már korábban írtam. Az azt követő, most már több mint négy évtizedet harmonikusan, boldogan éltük meg, közösen megoldottuk a napi feladatokat. Feleségem és lányaim támogatását mindig éreztem, folyamatosan erőt adtak a mindennapokban. Az utóbbi években az unokáim Nóri 16, Réka 14, Mira 11 éves, és nap, mint nap, energiával töltenek fel. Nóri például fennkölt hangon köszönt „Üdvözöllek dicső Dr. Sándor Dénes”, miközben ugrabugrál áradó örömében, vagy Réki, aki mindig szeretettel átölel, amikor találkozunk, vagy Mira, aki csillagnézés közben azt mondja: „Szeretlek Papi”.

Itt és most szeretném megköszönni a családomnak a folyamatos támogatását, feleségemnek külön köszönöm az önzetlenségét. Erre már írtam példát, amikor a főiskolára jelentkeztem ő azonnal azt mondta, hogy nappali tagozatra menjek, mert az az igazi. Nyilván a harmóniához én is igyekeztem hozzájárulni és ebben az esetben elfogadtam a bölcs tanácsot és nappali tagozatos hallgató lettem, ugyanakkor a kieső keresetemet kisegítésekkel (beugró, kisegítő munkákkal) próbáltam pótolni. Egy másik példa a jól működő kapcsolatunkra a házimunkák megosztása. A feleségem mos és vasal alapvetően, míg én vásárolok és örömmel főzök (mily érdekes😊). Egyébként a feleségem is tud sütni-főzni, csak a hatékony munkamegosztás és időbeosztás is fontos szempont. A többi munkát felváltva és megosztva végezzük. Amikor az idők során sokan megkérdezték, hogy nálunk ki milyen házimunkát végez, akkor kölcsönös egyetértésben elmondtuk, hogy Dénes főz, mert ez neki gyorsan megy, Judit pedig mos és vasal, míg a többi munkát is megosztjuk. A hölgyek általában felsóhajtottak, hogy ez milyen jó😊.

A gyereknevelés során is mindig egyetértve végeztük a szükséges feladatokat. A feleségem kémia-fizika középiskolai tanár lévén, aki nem mellesleg matematikából, magyarból és igazából minden tantárgyból jó, módszeresen számon kérte lányainkat. Én arra törekedtem, hogy reggelente, délutánonként és esténként otthon legyek, illetve tevékenyen vegyem ki a részemet a gyerekek gardírozásában, például bölcsödébe-óvodába-iskolába vivés-hozás, vagy a bébik tisztába rakása sem okozott gondot, sőt az egy időszakban szükséges napi 60 textil pelenka vasalását is, „versenyben” saját magammal elvégeztem. Mondhatnánk, hogy a szigorú anya és a megengedő apa, de mindketten a gyerekekért tevékenykedtünk, ki-ki a maga módján. Mindegyikünk hozzáadta a maga energiáját és mindketten következetesek voltunk, vagyunk. Amikor úgy éreztem, hogy a lányokra kell szólnom, akkor egy kicsit fennhangon azt mondtam „orsikati!”, melynek eredményeképpen általában helyreállt a rend.

Feleségem a család motorja, tyúkanyója. Minden nap telefonon, jó esetben személyesen beszél két lányunkkal, akár többször is. Nóri  tizedikes gimis, már „rég” túl van egy kemény felvételi időszakon, amikor Judittal nap, mint nap tanultak személyesen vagy telefonon. Időközben Nóri sikeres komplex középfokú angol nyelvvizsgát tett le. Réka, kilencedikes gimis, A felvételi időszak alatt hasonló cipőben járt, mint Nóri korábban, azaz sok esetben tanultak Judittal. Mirát, aki Nóri húga, és ötödikes, tavaszig egy héten többször is én hoztam el az iskolából. Jelenleg mindhárom unokánk alkalmakként Judittal is tanul. Alapvetően továbbra is én vásárolok és főzök, de az utóbbi években már figyelembe veszem, mit szeretnek a kislányok, Nóri és Mira vagy ha nálunk van Réki, és ennek megfelelően készítem az ételeket és két-háromnaponta viszek nekik finomságokat. Szerencsére sok mindent szívesen esznek, például hús-, zöldborsó-, bab-, lencse-, gulyásleves; olaszos tészták, fasírt, chili con carne (csípősségmentes) csevapcsicsa, halételek, burgonyapüré, tojásos galuska, tarhonya stb. Decemberben mézeskalácsot készítünk együtt, ami egy hagyománnyá vált örömtevékenység évek óta. Még jó, hogy beférek a hat hölgy: feleségem, két lányom és három lányunokám mellé a csapatba 😊.

Mamival, Nórival, Rékával és Mirával

Mirával, Mamival, Rékával és Nórival

Az évtizedek alatt a fél világot bejártuk. Sokszor hazánkban töltöttünk el kellemes és emlékezetes napokat, heteket. Sokszor a lányainkkal együtt utaztunk a Balatonhoz Balatonarácsra, Balatonkenesére, Balatonlellére vagy Zala megyébe. Jártunk a lányainkkal Jaraba hegyi településen, akkor Csehszlovákiában, ahol az erdőben áfonyát lehetett gyűjteni. Mind a négyen szedtük az áfonyát, egy idő múlva arra lettünk figyelmesek, hogy Kati arcocskája, aki hatéves volt, csupa kék volt a megevett áfonyától, kosarában azonban egy szem gyümölcs sem volt 😊. 

Judittal 1985-ben közel egy hónapig voltunk egy hátizsákos európai körúton Svájcban, Franciaországban és Németországban. Az egész utat magunk szerveztük, ifjúsági házakban szálltunk meg, amit előre lefoglaltunk. Zürich-be és vissza repültünk, az út többi részét vonattal tettük meg. Svájcban töltöttünk egy hetet, majd Franciaországban két hetet és végül Németországban néhány napot, majd Zürichből hazarepültünk. Az egy napra kiszámolt költőpénzünk 80 francia frank volt, ami nem volt elég például a párizsi St. Chapelle templomba a belépőnkre, így szép vagy nem szép, de a nemzetközi ifjúsági igazolványunkban tíz évvel megfiatalítottuk magunkat, mert így már elfogadható volt a belépőjegy ára, és még bagettet is tudtunk venni magunknak.

A következő országokban voltunk még együtt Európában: Ausztria, Románia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Anglia, Skócia, Wales, Írország, Finnország, Észtország, Luxembourg. Távolabbi helyekre is eljutottunk: Új-Zéland (Malaysia átutazóban), USA (ezen belül Alaszka), Kanada, Peru, Bolívia, Venezuela, Egyesült Arab Emírségek, Törökország (ez utóbbi családi üdülés volt).

A feleségemmel együtt néhány számunkra emlékezetes kihívást teljesítettünk, mint például végig gyalogoltunk a 16 km hosszú Szamaria-szurdokon Kréta szigetén, ami Európa egyik leghosszabb szurdoka, ráadásul iszonyatosan meleg volt és lefelé kellett haladni az Omalos-fennsíkról 1227 m magasról a Líbiai tengerig a csúszós, köves talajon. Szegény Judit lábujjai bekékültek mire leértünk, de teljesítettük a túrát.

Egy másik alkalommal átúsztuk a Balatont Révfülöp és Balatonboglár között. A táv 5.2 km. A hosszantartó úszás számomra nem volt túl kellemes, mert hullámos volt a víz és relatív hideg volt a levegő, sőt még fújt a szél is. A partra érést követően szerencsére ittam egy forró teát, de a kompon történő visszaúton kifejezetten rosszul voltam, rázott a hideg és a padozaton feküdtem. Persze örültünk, hogy teljesítettük ezt a kihívást is.      

A család támogatásával, főleg Juditnak köszönhetően mindig is kedvemre sportolhattam, ami lételemem. A fiatal korom sporttevékenységéről már korábban beszámoltam. Némi szünet után új sportot kezdtem el űzni. A 80-as években megtanultam sí futni, mondván, hogy a lesiklás nem nekem való, hiszen drága a felszerelés meg az utazás is. Barátommal, Balló Péterrel vagy én egyedül jártunk/jártam ki a Hárshegyi körpályára, ahol, annak idején minden évben volt sportolásra alkalmas hó. Szerettem az egész testet megmozgató mozgásformát a jó levegőn és imponált, amikor két nyomtávon haladva szembe jött egy másik sífutó, így valamelyikünk udvariasan oldalra lépve köszöntötte a másik sportolót az erdő kellős közepén. Egy emlékezetes köszöntésben volt részem a 2000-es évek elején Finnországban Rovaniemi közelében az Északi-sarkkörnél, ahol április elején még volt alkalmas, bár kicsit jeges hó. Béreltem sífutó felszerelést egy szállodában, majd a bérbeadó a legnagyobb természetességgel mondta, hogy amikor visszahozom a szerelést ő már nem lesz ott, de én csak hagyjam ott az ajtó mellett kívül a cuccot, majd ő másnap jön és elteszi. Ezt követőn elmentem kipróbálni a finn síterepet, miközben szembe sífutott egy idősebb házaspár és finnül köszöntöttek és már belekezdtek a mondanivalójukba, amikor angolul mondtam neki, hogy magyar vagyok. Erre ők nyelvet váltva angolul folytatták a diskurzust. Vajon mennyi a valószínűsége annak, hogy egy magyar sí fut az Északi-sarkkörnél, finnek gondolják a házigazdák és megszólítják?

A 2000-es évek elején elkezdtem korcsolyázni a Városligeti Műjégpályán és ezt a sportot mind a mai napig űzőm. A másik máig tartó sporttevékenységem a jóga, amit 2007. január elejétől űzők, sőt az utóbbi több mint tíz évben minden reggel gyakorlatokat végzek. Az érdekes az volt, hogy Orsi lányom 2007-ben már évek óta járt jógázni, én viszont egy újév utáni rádióműsorban hallottam egy jógamestert, aki kedvet csinált ehhez a sporthoz. Orsi szólt az ő jógaoktatójának, Jasper Károlynak, hogy jönnék és kipróbálnám a jógát. 12 évig jártam Károly óráira. Azóta egyedül végzem a gyakorlatokat otthon, minden reggel.

Néhány évig sírolleztem is, ami hasonló mozgásforma a sífutáshoz, annak nyári változata, csak nem havon, hanem aszfalton kell gördülni.

A napi jóga és a téli korcsolyázás mellett gyalogolni és kerékpározni is szeretek. 2024 őszén részt vettem a „Millió lépés az iskoláért” gyalogló mozgalomban és 70 nap alatt 1 millió lépést gyalogoltam. Jelenleg az Országos Kéktúrát teljesítem. Május közepétől november végéig a teljes táv, ami kicsit kevesebb, mint 1200 km több mint a felét már végigjártam 🙂

Reggeli jógázás

Utolért a Giro mezőnye

Kéktúrán

Mindenféle, számomra jó zenét szeretek hallgatni a klasszikustól a jazzen át – amit elsősorban koncerteken – napjainkig. Utóbbiba nem tartoznak bele a „nem zenék”. Olvasni és írni is szeretek. utóbbira példa lehet számos publikációm, melyeket ebben az anyagban is megemlítettem.

Napjainkban sokszor Nóri unokám, aki falja a könyveket, olvasmányai inspirálnak, így legutóbb egy Leiner Laura trilógiát – Ég veled, Maradj velem, Emlékezz rám – olvastam nagy élvezettel. Igaz, hogy ezek a könyvek elsősorban tinédzsereknek szólnak, de mentségemre szolgál, hogy feleségemnek is nagyon tetszettek. Egyébként felemelő érzés az unokákkal bármilyen közös programon részt venni, közös élményeket gyűjteni, melyekről később lehet beszélgetni. Nórival például a közösen elolvasott könyvekről vagy versekről.  Réka, aki művészlélek, csodálatosan énekel. Számos népdal énekversenyen nyert már egyéni és csapat aranyérmeket. Emellett szépen zongorázik klasszikus darabokat. Réka és Mira is imádják a modern táncokat. Mindketten egy táncstúdióba járnak heti két alkalommal. Mira kitűnő tanuló és nagyon praktikus gondolkodású. Mindent számon tart és meg is csinál. Hármójukkal is készült egy örömfőzéses film, amit érdemes megnézni a YouTube-on.

Minden nap sudokuzom és egy angol szókereső játékot a wordle-t játszom.

*

Büszkeségeim (család, tanítványok, tanárok, kollégák, szponzorok)

Családom: Dr. Sipos Judit feleségem, Orsolya és Katalin lányaim, Nóra, Réka és Mira unokáim, Rátkai Róbert (Orsi lányom férje és Réka apukája), Kati Mami és Laci Papó (Réka nagyszülei).

Szüleim: Sándor Alfonz apukám és Sándor Alfonzné Goricsán Katalin anyukám.

Apukám unokatestvére Funk Pál (Angelo).

Orsival és Katával az 50. születésnapomon

Innentől a felsorolás nem teljes, különösen a tanítványok és a kollégák esetében, ezért elnézést kérek azoktól, akik nincsenek benne a felsorolásban, de illett volna beírnom őket is. Hála az elektronikus anyagnak a lista bővíthető, ezért kérem a hiányzó személyek hívják fel a figyelmemet, hogy „gondolom, csak véletlenül hagytál ki a felsorolásból”. 🙂

Tanáraim: dr. Bassola Zoltánné, Klári néni általános iskolai osztályfőnököm, Takács Endre szakács iskolai ételkészítés tanárom, Dr. Kádas Lajos főiskolai tanárom, Dr. Tóth József PTE Doktori Iskola.

Tanítványaim: Balogh Vasadi Eszter, Baluka Tamás, Barna László, Barota Zsuzsanna, Bánki Jenő, Bernáth Dániel András, Békési Barbara, Bőhm Kornél, Borics Zsófia, Böröcz Zsófia, Csándli Balázs, Csidei Balázs, Csontos Éva, Csukás Norbert, Czompa Fanny, Darnyi Tamás, Debreceni János, Dobay Eszter, Dobos Ferenc, Farkas Attila, Farkas János, Fáska Gábor, Földházi Zsófia, Fördős Zoltán, Füzesi Róbert, Galla Gergő, Gancsov Péter, Gömöry Dóra, Gráfi Szabolcs, Haris György, Haris Eszter, Haris Gergely, Hartner Bernadett, Háber Vivien, Heilmann Dóra, Hipp Ádám, Hirholcz Ákos, Holló Dénes, Hollós Kata, Izsó Tamás, Jászai Tibor, Karakasné Morvay Klára, Kasko Jessica, Kellermayer Sándor, Keresztúri Ferenc, Kiripolszki István, Kis-Csobota Árpád, Kissimon Ildikó, Kormányos Dorottya, Kormos Laura, Kovács László, Kőrössy Zoltán, Krizsó Szilvia, Kucsera Zsófia, Lancsa Szilvia, Lipták György, Luterán Lajos, Éva MacPherson, Magyar Márton, Merényi Viktor, Mezőssy Tamás, Miron Zsani, Armando Mundaraín, Nagy Gábor, Németh Gábor, Noth Lenke, Papp Dániel, Papp Emese, Patai András, Pavlicsek Csaba, Peteli Dorottya, Perna Andor, Pető Beáta, Pil Orsolya, Potucsek Áron, Puch Edina, Ramocsai Barbara, Reitli Csaba, Ress Róbert, Roncsák Norbert, Sevilla 1992 csapat: Bak Betti, Erdélyi Csilla, Illés Balázs, Kólya Dániel, Kovács Balázs, Mácsai Péter, Morvay Katalin, Rendek Tamás, Szabó Imre, Szűcs Balázs, Varga Csilla, Vasvári Zsolt…; Schvéd Norbert, Semsei Rudolf, Sényi Eszter, Szakács Renáta, Szin-Ujházi Eszter, Stiller Tamás, Strick Anders, Svajda Viktória, Szedlák Zsolt,  Szabó Emő, Szabó László, Szekeres Zsolt, Szilágyi Gábor, Szoljár Csaba, Szupper Ákos, Szűcs Dániel, Takács Alexandrosz, Takács Ferenc, Temesvári Zsolt, Tischler Petra, Tóth Péter, Turanitz Gergely, Turanitz Katalin, Uzinger Dóra, Valenti Béla, Varga Judit, dr. Verebes Pál, Vilcsek Mónika (Bódy Mónika), Wagner Péter, Werner Zsuzsanna (Debrődy Zsuzsanna, Deby), Wirgha Márk, Wittinghoff Dániel, Yohannes Mulatu.

Kollégák (együtt dolgoztunk vagy nem): Arnaud Acher, Adamek Balázs, Ádám Csaba, Alpári György, Andrusch Péter, Balatoni Ferenc, Balázs András, Barka Áron, Balogh István Ferenc, Balog-Siposné Szőcze Anikó, Bándoli Attila, Benke László, Berki Zsolt, Betegh Sándor, Bicsár Attila, Bittera Dóra, Boros László, Both Zsolt, Cristian Broglia, Buday Péter, Alan Mc Cabe, Eddie Chen, Victor Coello, Csahók Ibolya, Csíki Sándor, Czibi Brigitta, Czubor János, dr. Cservák György, dr. Csizmadia András, dr. Csizmadia László, Czímer Csaba, Øyvind Bøe Dalelv, Dalnoki Bence, Daniss J. Csaba, Dankai László, Dávid Sándor, dr. Deák Imre, Frederic Deroppe, Alain Ducasse, Égető Hunor, Fabók Mihály, Cameron Falzon, Fekete Antonio, Juan Antonio Fernández, Flesch Tamás, Füzesi Jutka, Gancsovné Rossi Krisztina, Garaczi János, Gendúr András, Francesca Ghirardi, Sebastian Gibrand, Svein Magnus Gjonvik, Gran József, Artem Grebenchshikov, Gogolák Csaba, Gundel Gábor, Dr. prof. Gundel János, Gyarmati Károly, Györe György, Győrffy Árpád, dr. Hajdú István, Hamvas Zoltán, Harangi Gyula, Harmath Csaba, Dr. Hegedűs Gyula, Hegyi György, Prof. Dr. Heidrich Balázs, Hernádi János, Jeroen van den Heuven, John Hobson, Horváth Csaba, Daniel Inauen, Ipacs Balázs, Evgenii Irishkin, Jakabffy László, Jeles Zoltán, Juhász István, Juhász Miklós, Kalla Kálmán, Kató Tamás, Kelemen Endre, Thomas Keller, Kemény Zsuzsa, Kerekes Gyula, dr. Kiss János, Kis Zoltán, Kiss Zoltán, Kocsis Tibor, Rasmus Kofoed,  Kopcsik Lajos, Korenika Attila, Korponai Péter, Kovács Árpád, Kovács Ferenc, Kovács Lázár, Kozma Kálmán, Kóbor Zoltán, Kótai Attila, George Kyprianou, Laczkó Ottó, Lajsz András, László György, Ledniczky László, Martti llmari Lehtinen, Légrádi Károly, Légrádi László, Ana Loureiro, Dr. Lugasi Andrea, Lukács István, Lusztig Tamás, Lusztigh Mária, Paul Marcon, Magos Zoltán, Majtán György, Marosvölgyi László, Stuart McLeod, Menyhárt Károly, Meskál Tibor, Mészáros Marika, Mészáros Attila, Mihályi László, Mile József, Molnár András, Molnár Attila, Molnár B. Tamás, Molnár Márió, Molnár Péter, Moór Csaba, Morafcsik Péter, Mózes Péter, Michel Mouisel, Nagy Attila, Nagy Mihály, Nemeskövi Dénes, Némedi József, Némediné Szalai Andrea, Németh Krisztina, Németh László, Németh Zsolt, Ngoc Tuong Minh, dr. Niklai Ákos, Nyíri Sándor, Opoczki István, Oriskó Ferenc, Ortó Gyula, Sean F Owens, Palágyi Eszter, Papp Dénes, Papp Endre, Pataki Ádám, Pataki János, Pálvölgyi István, Pár Gyula, Pereszlényi Alexandra, Perna Andor, Perna Pál, Pető István, Petrezselyem Adrienn, Pintér Katalin, Pohner Ádám, Wolfgang Puck, Dennis Rafn, Réti György, Révész József, Olivier Roellinger, Sárközi Ákos, Schwarcz András, Segal Viktor, Sendula Péter, Vipul Singhal, Shaun Smith, Sóskuti Tamás, Armand Steinmetz, Alexander Stockl, Stroh Péter, Sulyán Pál, Jaturon Sunyapong, Szabó Zsigmond, Szamosi Ferenc, Szentpéteri Hédi (Hidvégi Hedvig), Széplaki Ferenc, Széll Tamás, Szulló Szabina, Szücs Árpád, Szűcs Pál, T. Nagy Tamás, Kristi Tiido, Tóth Gábor, Tóth Viktorné (Jutka), Törjék Attila, Tukacs Roland, Urbán István, Varga Károly, Varga István, Varga László, Varjú Viktor, Ványi László, Várhelyi Miklós, Várszegi Zsolt, Volenter István, Vomberg Frigyes, Wolf András, Zoboki Zoltán, Zoltai Anna.

Iskolatársaim: Ágai László, Alexy György, Asztalos Sándor, Balló Péter, Bangó László, Békési György, Bruck Gábor, Cseh János, Farkas Jenő, Ferenczi István, Filep László, dr. Horváth Ákos, Horváth Beatrix, Kaczander Ágnes, Kissné Szabó Éva, Kocsis András Sándor, Kollár Iván, Lanszki Natasa, Luterán Lajos, Pinczési Ferenc, Szabó Zoltán, Takács Gábor, Trencsényi Mariann, Weininger Olga.

Ismerősök: Babanecz Csaba, Bakcsy Árpád, Bágyi Balázs, Bíró Bernadett, Bokori Zoltán, Boros Attila, Csathó Kálmán, Csáki Csaba, Csiszár Zsófia, Csőke János, dr. Draveczki Balázs, Fekete István, Fekete Zoltán, Földi Réka, Dr. Füreder Balázs, Hajas László, Ipacs Tamás, Dr. Jánossy László, Jékely Zoltán, Kecskés Ádám, Kelemen Zoltán, Kepes András, Kiss Imre, Kittenberger Kálmán, Kovács Dénes, Kummer Zoltán, Lakatos Orsolya, Lakatos Olgi, Linhart Rita, Major Eszter, Majtán György, Novák Iván, Péterfy Gergely, Sebestyén József,  Sisák Zoltán, Szigetvári Csilla, Szlávik Gabriella, Tengerdy Gabriella, Tóth Levente, Elisabeth Vallet, Vaskor István, Weiszenburger Dóra, Zoltai Anna.

Szponzorok: Bősze Ákos, Kovács Lajos és felesége Mariann, Matusz Balázs, Ments András, Dr. Palotás Péter, Végh Ottó, Víg Bence.

Az életem/életpályám során meglátogatott helyek térképen

Közép-Kelet Európa

Közép-Európa

Észak-Európa

Írország, Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia

Franciaország, Spanyolország, Portugália

Olaszország, Málta

Bulgária, Görögország, Törökország

USA

Dél-Amerika

Dél-Afrika, Egyesült Arab Emírségek, Új-Zéland

Epilógus

„Édességek” – Happy end

Az élettörténetem megírása és közreadása nem jöhetett volna létre a családom, elsősorban a feleségem, Judit, folyamatos támogatása nélkül. Orsi lányom is sokat segített az első gondolatoktól a végső megvalósításig. A közös gondolkodások és ötletelések során, továbbá a kész anyagok lektorálásával. Robi, Orsi férje, bevezetett a filmkészítés gyakorlatába és ő komponálta az Örömfőzések intro/outro zenéjét is. Sokan segítették az örömmunkám projektjét az évek során, akiknek nagyon köszönöm a segítségét. Külön hálásan köszönöm Kecskés Ádám weboldal létrehozó és filmvágó segítségét, aki lelkiismeretesen és profin végezte a tennivalókat. Nagyon köszönöm az Örömfőzések résztvevőinek, hogy hozzájárultak az életrajzi anyagom megízesítéséhez és végső ízharmóniájának a kialakításához.

A pozitív visszajelzések alapján érdemes volt néhány évet rászánnom erre a szerelemprojektreJ

Néhány, számomra nagyon kedves  idézettel zárom az anyagom:

Tischler Petra:

A BGE kiadványában olvasható:

Biztos vagyok benne, hogy ma közel sem ez az ember lennék, ha nem kapok meg ennyi segítséget és támogatást annak idején az iskolámtól (BGF KVIK). A mostanra kialakult baráti kapcsolatok kölcsönös segítséget jelentenek és reményeim szerint az iskolának én is vissza tudom adni azt, amit kaptam, nem csak az órák keretein belül, amiket tarthatok. Ha valaha úgy tudnék segíteni valakinek, megtalálni élete hivatását, ahogy ez az iskola segített megtalálni azt nekem; ha csak egy emberre is olyan hatással lesz valaha a mondanivalóm, ahogyan rám annak idején Dr. Sándor Dénes órái, akkor nagyon boldog leszek.

Interjú részlet: Én egy olyan példát láttam azzal, ahogyan Te viszonyulsz ehhez a szakmához, és az a fajta intelligens szeretet, amit nagyon kevés helyen látunk a szakmán belül. Ez szerintem nagyon megmozgatott bennem valamit és onnantól kezdve nekem evidens volt, hogy női magazinok ki, szakmai lapok be. Én nem lennék az, aki ma vagyok, ha minket nem sodor össze az élet, úgyhogy én ebbe nagyon hiszek, hogy ez nem volt véletlen.

Böröcz Zsófi:

A BGE kiadványában olvasható:                                                                                                     

Az első ételkészítés-gyakorlaton megértettük, miért is vettünk fehér acélbetétes klumpát, szakácsnadrágot, hálós sapkát. Emlékszem, ahogy álltunk a folyosón és vártuk, hogy mi is következik most. Soha nem felejtem el Sándor Dénes érkezését, amint kinyitja a konyha ajtaját, és a csapat egy kis fehér hangyarajként bevonul. Rákkoktélt kellett készíteni, és senki, de senki nem készült fel, legtöbbünk akkor látott rákot életében először és őrületes káosz volt. Szóval finoman fogalmazva sem volt sikerélmény, viszont mégis élmény volt. Emlékszem arra a bizsergető érzésre, ami hatalmába kerített akkor és ott, valami megmagyarázhatatlan és megfoghatatlan, és Dénes intő szavaira, vele együtt a hangjára, ahogy azt mondja, a következő alkalomra készüljünk fel rendesen, mert így nem lehet dolgozni.

Az Életút/Ételút anyaggal kapcsolatos bejegyzések:

Lakatos Orsolya:

Teljes szívemből gratulálok! Igazi példakép vagy! 💝 Csodálatos olvasni az életed minden epizódját. Micsoda emlékek, mennyi kaland és kitartás. Köszönjük, hogy megosztod velünk. 💝

Papp Dániel:

Drága Tanár Úr! Nagyon büszke vagyok, hogy Tőled tanulhattam. A Papp család nevében szívből gratulálunk! 🙏

Korsós Gabriella:

Drága Dénes!

Sok-sok emlék köt hozzád, munkáidhoz.

A megjelenési forma is az örök modern pedagógus, fiatalság felé forduló, de hagyományokat őrző, tanulandó mintát sugározza.

Köszönjük, hogy ezzel is tovább adod a múltat. Izgalmasan várom minden bejegyzésed!

Temesi Gábor:

Gratula! Máris nagyon várom a folytatást!

dr. Seregi Andrásné:

Kedves Dénes! Gratulálok az ötlethez. Igazán gazdag szakmai életedet jó olvasni. Örülök, hogy kollégád voltam. Szép idők voltak. Különösen úgy, hogy milyen ma a helyzet. Várom a folytatást!

Korenika Attila:

Szívből gratulálok Tanár Úr! Büszke vagyok, hogy egy lehetettem a sok tanítványod közül! ♥️

Pavlicsek Csaba:

Drága Tanár úr! Alig várom, szuper ötlet♥️

Minden szava, másodperce kincs♥️♥️♥️

Köszönöm Dénes a kedves elismerő szavakat, életem legszebb tanulmányi éveimet töltöttem mellettetek♥️

Széplaki Ferenc:

Kedves Dénes, itt-ott tettem hozzá és szívesen osztom meg! Diákjaimmal is, ők példaképet keresnek a kortársak között. Csak múltbélit találnak, ugyan már!

Dénes, a Sport szálloda minden kollégánknak élethosszig meghatározó volt a szakmában. Kicsit olyan volt, mint később az Inter, Hilton vagy a Fórum. Nagy tudású kollégák, jó alapanyagok, tanulási lehetőségek. Időnként komoly kihívások, verseny lehetőségek. Szép és daliás idők voltak!

Varga László:

Köszönjük szépen, van mit tanulni tőled, akár szakmai akár életviteli téren.

Balog-Siposné Szőcze Anikó:

Mindenki életében vannak választási pontok. Jobbra vagy balra. Nekem ő (Sándor Dénes) ilyen volt. Mi ezt fent megbeszéltük, újra így döntenék. Nagyon sokat tanultam tőle a 30x év alatt. Olvassátok, érdemes!

Gyarmati Károly:

Jó volt olvasni! Köszönöm szépen hogy gondoltál rám!

Gancsovné Rossi Krisztina:

Kedves Dénes, igazán jó volt olvasni és visszarepülni az időben ’92-ig. Végig vigyorogtam magamban, mert ahol nem írtad, nekem ott is az elhangzott poénok jutottak eszembe 😊

Stiller Tamás:

A mai napig emlékszem minden percére. A folyosói várakozásra, az órák izgalmára…mindenre. Szerencsés esetben, amikor becélzol egy szakmát jó tanárod lesz. Nekem szerencsém volt. 1999-ben kerültem Sándor Dénes tanár úr szárnyai alá. Az első találkozás után tudtam, hogy kell belépni a konyhába. Mekkora fegyelem, precizitás, tudás és alázat kell. Hozunk magunkkal dolgokat, de abban a pillanatban érzi az ember, hogy jó helyen van, ha ez egy csettintés alatt megérkezik. Tudja a helyét. Tudja ki ő. E nélkül nem is lehet ebben a szakmában hosszan megmaradni.

Ajánlom ezt a kis beszélgetést (interjút) azoknak a fiataloknak (is), akik szeretnének erre a pályára lépni.

Ortó Gyula:

Dénes,

Kiváló összefoglaló, és őszinte, valós történések!

Részemről, minden egyes klubnap (Étrend Egyesületi összejövetel) után, feltöltődtem!😃

Most is köszönöm szépen…

Várhelyi Miklós:

Gratulálok! Hiánypótló az elkészített anyagod.

Kedvet kaptam, hogy elkezdjek egy képes szakmai visszatekintést saját szemszögből.

Szabó László:

Hallgatóként „részese” voltam az ottani munkásságodnak szinte valamennyi velem hasonló korú aktív és kevésbé aktív szakács kollégával együtt. Csak egyetlen szóval tudom összefoglalni: köszönjük!

Tojásételek

Gyümölcsgolyók

Kattints a képre az Örömfőzésen elkészített „Gyümölcsgolyó és Tojásételek” videójára! A recepteket a videó alatt találod!

A YouTube-on látható interjút Nórival ide kattintva nézheted meg.

A YouTube-on látható interjút Rékával ide kattintva nézheted meg.

A YouTube-on látható interjút Mirával ide kattintva nézheted meg.

Az örömfőzésen spontán elhangzott sztorikat pedig itt találod:

https://www.youtube.com/watch?v=pQWfx4g0zHs
https://www.youtube.com/watch?v=MjI6t-ZDVO4
https://www.youtube.com/watch?v=jCt1AIVNyIU
https://www.youtube.com/watch?v=vbbz_JEDCNA

Tojásételek (Szalonnás tojásrántotta, Kápiás-snidlinges omlett, Mexikói tortillás-sajtos rántotta)

Ajánlott anyaghányad 1 adagra:

a szalonnás tojásrántottához:
30 g baconkockák
15 g sertészsír vagy napraforgóolaj
3 tojás
só

Az elkészítés menete:

  1. Egy serpenyőben a szalonnát megpirítjuk a zsiradékon.
  2. A sóval ízesített tojásokat felverjük villával, majd ráöntjük a szalonnára.
  3. Az egészet kevergetve hőkezeljük, majd kicsúsztatjuk egy tányérra.

Ajánlott anyaghányad 1 főre:

a kápiás-snidlinges omletthez:
20 g vaj
3 tojás
30 ml tej
só

a díszítéshez:
kápiapaprika kockák
apróra vágott snidling

Az elkészítés menete:

  1. Egy serpenyőben vajat melegítünk.
  2. A sóval ízesített, tejes tojásokat felverjük villával, majd ráöntjük a vajra.
  3. Az egészet hőkezeljük úgy, hogy a serpenyő széle felől középre húzzuk a megsült tojást, így kialakul egy tojáslepény.
  4. Ennek a lepénynek a hozzánk közelebbi felét ráhajtjuk a másik részre, egy kicsit megpirítjuk a csónakalakú omlettet, majd kiborítjuk egy tányérra.
  5. Végül díszítjük az ételt.

Ajánlott anyaghányad 1 adagra:

a mexikói tortillás-sajtos rántottához:
15 ml napraforgóolaj
3 tojás
só
1/4 tortillalap
30 g reszelt sajt

Az elkészítés menete:

  1. Egy serpenyőben olajat melegítünk.
  2. A sóval ízesített tojásokat felverjük villával, majd ráöntjük az olajra.
  3. Az egészet kevergetve hőkezeljük, majd kicsúsztatjuk egy tányérra.
  4. Megszórjuk reszelt sajttal és rátesszük a cikkekre vágott száraz serpenyőben megmelegített tortillát.

Gyümölcsgolyó

Ajánlott anyaghányad kb. 20 golyóhoz:

a gyümölcsgolyóhoz:
80 g aszalt szilva (magozott)
80 g dió
80 g zabpehely
80 g méz
80 g aszalt áfonya
kakaópor ízlés szerint
őrölt fahéj
őrölt szegfűszeg

a bevonathoz:
kókuszreszelék
1 bio narancs reszelt héja

Az elkészítés menete:

  1. Az egyesével átnézett és ténylegesen magnélküli szilvákat, a szárazon átpirított héjmentes diót, a zabpelyhet, a mézet, a kakaóport, a fahajat és a szegfűszeget rövid ideig összeturmixoljuk.
  2. Hozzáadjuk az aszalt áfonyát és 20 g-os golyókat formálunk a masszából.
  3. Végül a narancshéjjal összekevert kókuszreszelékbe forgatjuk a golyókat.

Remélem tetszett az életrajzi anyagom és a hozzátartozó Örömfőzések! 🙂

Kedves Egészségetekre! 🙂

Madártej

        Vissza a részekhez