Bevezetés

 

Az életem során rengeteg emberrel volt szerencsém találkozni, és együttműködni, akár mert kollégáim voltak, akár mint tanítványokkal, hazánkban és világszerte. Rengeteg humoros és olykor megrázó élménnyel, tapasztalattal, kalanddal, szakmai ismerettel gazdagodtam.

Büszkeséggel tölt el, hogy 37 év alatt kb. húszezer tanítványom volt a főiskolai/egyetemi oktatómunkám során.
Ennyi hallgatónak tartottam előadásokat és/vagy gyakorlatot. Ugyanennyit vizsgáztattam is, és több száz szakdolgozatnak voltam a konzulense és opponense az oktatói pályafutásom alatt.
Akárcsak a növendékeim, a szakács és tanár kollégák is az életem részesei voltak rövidebb-hosszabb ideig, és ennek függvényében „kaptak kóstolót belőlem”.

Immáron kilenc éve visszavonultam az aktív szakmai hétköznapoktól. Ez idő alatt megérett bennem a gondolat, hogy megörökítsem és megosszam veletek is kedves olvasóim azokat a felejthetetlen pillanatokat, amik azzá tettek, aki ma vagyok…
Megtisztelő lenne, ha részt vennétek velem ezen az utazáson, ahol végigpörgetem magamban az eddigi életutamat, megpróbálva felidézni azokat az eszenciákat, amik befolyásolták, alakították pályámat és ezáltal talán mindannyian egy átfogóbb képet kaptok arról, mik vezéreltek az utam során.

Blogom célja, hogy a személyes példámon keresztül (vegyes) ízelítőt adjon az elmúlt fél évszázad gasztronómiájáról a teljesség igénye nélkül. A feldolgozás formájának ezt a számomra még ismeretlen, de sokféle elemet használó platformot választottam, hiszen a rendelkezésemre álló anyagok is sokszínűek.

A recept ez esetben a következő lett:

A klasszikus leírás – amiben időrendi sorrendben kerül bemutatásra az életpályám – adja a keretét az anyagnak, azaz az alapot. A hozzávalókat pedig a rendelkezésemre álló cikkek, könyvrészletek és oktatási-kutatási anyagok/anyagaim jelentik. Az összegyűjtött fényképek és filmek, mint illusztrációk lesznek a fűszer.
A díszítést pedig az elmaradhatatlan receptek feldolgozása adja, ami videoblogok formájában történik: az életpályám során fontos szerepet játszó vendégekkel (volt hallgatóim, versenyzőim, kollégáim) együtt készítünk el ételeket.
Ez a rész lesz az ételút, az igazi örömsütés-főzés! Ezúton köszönöm nekik, hogy mindannyian lelkesen, szabadidejüket feláldozva, a zsúfolt életükbe beiktatva részt vettek ebben a szerelem projektben! A főzéseket az adott fejezetekben lévő linkre kattintva megnézhetitek.

A főzések során elhangzó spontán történeteket, szakmai magyarázatokat , illetve a vendégeimmel készített interjúkat az aktuális fejezetben található linkeken tudjátok megnézni. Az elkészített ételek receptjeit pedig itt, az egyes blog bejegyzések végén találjátok.

A főzések helyszínéül a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar tankonyhája szolgált, ahol a vendégeim otthon érezhették magukat, hiszen évekkel, esetleg évtizedekkel korábban ugyanebben a konyhában tanultak vagy rendezvényeken vettek részt.
Ez a nosztalgikus érzés minden alkalommal hatalmába kerített minket a forgatások során.

Ezúton is köszönöm Dr. Lugasi Andrea dékánnak az egész projekt támogatását, Hidvégi Hedvig Oktató Kabinet vezetőnek és munkatársainak, különösen Czibi Brigittának valamint Lőcsei Zsuzsának a munkám folyamatos segítését. A felvételek technikai menedzselését Kékesi András és Hajnal Antal látta el lelkiismeretesen.
Egy lesifotó is jól illusztrálja, hogy én is, szinte mindig, ura voltam a kamerák kezelésének :).

Forgatás közben

Reményeim szerint ez, a hagyományos könyv helyett választott forma könnyebben emészthetővé, befogadhatóbbá teszi az anyagot, ami ugyebár az ételek esetében is egy nagyon fontos szempont!

Vegye hát kezdetét ez a blog/vlog színes egyveleg! Tartsatok velem!